A Versmondók találkozója felvezető rendezvénye
Kányádi Sándor születésének 95. évfordulójára emlékezünk.
6 verset mondunk el közösen Kányádi Sándor és Kecskeméthez kötődő költők verseiből.
Gyülekezés: 13.45-kor a Főtéren, a Kossuth szobornál
Főpróba: 14.00
A verseket előmondja: Krucsó Rita bábszínész
Vendégünk: a Kodály Iskola Antanténusz Gyermekkara, karnagy: Szegedi Ildikó
Várunk szeretettel minden verset kedvelő kicsit és nagyot Kecskemét Főterére!
Csoportok előzetes bejelentkezése az
ilona.csizmadia@hirosagora.hu címen.
Részletek: www.hirosagora.hu és Facebook oldalunkon található.
***
A Versmondók Találkozója 28. alkalommal indul útjára április-május hónapban irodalmi délutánok keretében.
A jelentkezőket korcsoportokba osztva, személyre szóló értesítés alapján várjuk a megfelelő helyszínre és időpontban.
A programsorozat támogatói: Nemzeti Kulturális Alap, FORNETTI Kft., UNIVER Cégcsoport
Bővebb információ:
Csizmadia Ilona
tel:
76/481-523
ilona.csizmadia@hirosagora.hu)
NAGY VERSMONDÁS versei 2024
WEÖRES SÁNDOR: DUNA MELLETT
Duna mellett kopár fa,
rászállott a madárka,
rászállott a madárka,
vízre hajló ágára.
Kettőnket, te madárka,
csak elbír a kopár fa,
ráülünk az ágára,
fütyülünk a világra.
KÁNYÁDI SÁNDOR: ÁPRILIS HÓNAPJA
Bolondos egy hónap
április hónapja,
hol kalap a fején,
hol báránybőr sapka.
Hiába próbálnád
kilesni a kedvét,
túljár az eszeden,
mire észrevennéd.
Köpenyegbe burkol,
ingujjra vetkőztet:
mutatja a tavaszt
hol nyárnak, hol ősznek.
Búsnak teszi magát,
szeme könnyben ázik,
mindegyre lehunyja
sűrű szempilláit.
Aztán gondol egyet,
fülig fut a szája,
s ránevet a fényben
hunyorgó világra.
KÁNYÁDI SÁNDOR:
NAPSUGÁR-HÍVOGATÓ
Tavaszutó, nyárelő,
meggyet érlelő,
mézillatú napsugár,
bújj elő!
Tavaszutó, nyárelő,
mézet pergető,
búzasárga napsugár,
bújj elő!
Tavaszutó, nyárelő,
búzát érlelő,
barna bőrű napsugár,
bújj elő!
Tavaszutó, nyárelő,
bőrünk perzselő,
júniusi napsugár,
bújj elő!
KÁNYÁDI SÁNDOR: SZITAKÖTŐ TÁNCA
Zurrogó-zirregő
szitakötő tánca
csipkét ver a csengve
csobogó forrásra.
Zirren kéken, zölden,
sásról sásra táncol,
úgy veri a csipkét
önnön árnyékából.
Reggeltől napestig
egyvégtében járja,
de csak alkonyatkor
látszik a munkája.
Akkor aztán pitypang,
káka, békalencse
s a csobogó forrás
minden egy szem kincse.
Szitakötő szőtte
csipke alatt csillog,
s alábújik inni
az esthajnalcsillag.
WEÖRES SÁNDOR: BARANGOLÓK
Gyöngy az idő, vándoroljunk,
nincs szekerünk, bandukoljunk,
lassú folyó ága mellett járjuk
a halk fűzfa-berket.
Este a láb gyönge, fáradt,
lombok alatt nézünk ágyat.
Szöcske-bokán jő az álom,
száll a világ lepkeszárnyon.
BUDA FERENC: ÁLOM
Nagy kerek égbolt,
rajta a félhold,
körötte kék folt,
alatta - pékbolt.
Szedem a lábam
s futok kinyitni -
öblös kosárban
halomnyi kifli:
sok meleg félhold.
Mind az enyém volt -
s mind a tiéd volt.
-6a899e715ab99daf34776b1b079b1728.png)