Különösen szép szín ez a balett a kecskeméti ünnepi kínálatban - az előadásokat pedig hatalmas érdeklődés és szeretet kíséri: folyamatosan, most már harmadik éve. S ahogyan a megelőző években, úgy már idén is előre elkelt az összes jegy a Hírös Agóba mind a hat színháztermi előadásra – melyeket a Mikulásra időzítve december 6-án és 7-én, valamint pontosan a karácsony előtti hétvégén 20-án és 21-én rendeznek meg. S ebbe a sorozatba nagyon tiszteletre méltó módon, nemes gesztusként még egy zártkörű jótékonysági célú előadást is beiktattak az alkotók - melyet a Kecskeméti Hírös Agóra a nagycsaládosok, a hátrányos helyzetű gyermekek és a rászorulók támogatására ajánlott fel.
Azok számára pedig, akik a meghirdetett hétvégékre már nem jutottak jegyhez, jó hír, hogy a felfokozott érdeklődés miatt december 22-én, hétfőn 18 órakor sor került egy hetedik előadásra is.
A Diótörőt minden tekintetben nagyszerű kezdeményezésnek tartottam már akkor is, amikor tavalyelőtt először láttam: hiszen a gyermekek színházi élményre szoktatását, közelítését az értékes kultúrához időben el kell kezdeni. Ráadásul a mai világunkban, amelyben a szenny és mocsok úgy ömlik ránk, hogy még elugrani sincs időnk előle – kívánatos lenne, hogy a gyermekek idejekorán orientálódjanak, és megtapasztalják, hogy a tévén meg a mobilon túl létezik egy emelkedettebb, értékesebb világ is.
Az évek óta tartó műhelymunka hozadékaként pedig – melyre épülve a Diótörő előadásai évről-évre megvalósulhatnak - egy alkotó közösség, egy értékeket létrehozó műhelymunka is kialakult a Hírös Agóra és a Kecskemét City Balett táncművészeinek segítő közreműködésével, melyben a gyermekek érzékelhetően éppolyan izgalommal és örömmel vesznek részt, mint a felnőtt profi táncosok. Ennek az átgondolt munkának a végeredménye pedig az a gyönyörű élmény, melyet a Diótörő előadások képesek adni mindenkinek: legyen kicsi vagy nagy néző.
A színrevitel igényes operaházi kosztümjei és jelmezei; meg az ünnepélyes hangulatot, a család és az otthoni szeretet melegségét sugárzó - ugyancsak az Operaháztól kölcsönzött - díszletek, s persze a mese hősei pedig mind-mind megragadják és elvarázsolják a gyermekeket; akik néha őszinte interakciókkal - közbe kiabálásokkal, ujjongással, felszabadult nevetéssel - azonnal kommentálják a látottakat. De ahogy az idén Mikulás hozta nyitóelőadáson újra megtapasztalhattam, ahogy az őket kísérő szülőket is, engem is átjárt az a finom, emelkedett, szeretetteljes karácsonyt váró légkör, mely az elődásból sugárzott.
S ennek így is kell lennie, hiszen mikor Ivan Alexandrovics Vszevolozsszkij, a Cári Színházak főigazgatójátója, és a legendás francia koreográfus: Marius Petipa biztatására Pjotr Iljics Csajkovszkij utolsó színpadi műveként és egyben utolsó balettjeként megkomponálta Scselkuncsik – azaz a Diótörő című balettzenéjét; majd 1892. december 18-án Szentpéterváron a Marjinszkijben bemutatták, a felnőttelenek és gyermekeknek is egyformán érdekes, látványos mesebalett színrevitelében gondolkodtak.
Alapul ezért az egyik legismertebb karácsonyi mesét: Hoffmann művét választották – melyen a Hírös Agórában a karácsonyfa alatt mesélő Drosselmeyer: azaz Szemenyei János vezeti végig a nézőket; hogy még az alaptörténetet nem ismerő legapróbbak is könnyen végig követhessék a varázslatokkal teli előadást. Bár ez a balett már önmagában is varázslat, melynek története minden gyermek képzeletét megragadja - ahogyan Marika (Csicsirkó Hanna) álmában Mária hercegnőként (Nagy Nikolett) találkozik a Diótörő herceggel (Pavleszek László); hogy aztán mesebeli utazásra induljanak.
A sokszereplős, gazdag kiállítású balettben ugyanis a karácsonyi vendégek és a család - Stahlbaum (Szigethy Norbert), Stahlbaumné (Varga Lotti), Misi (Katonka Milos) - meg a karácsonyi ajándékok a Bohóc (Divinec Márk), a Robot (Szatmári Márk) a Balerina baba (Gömöri Lara) - mellett s ott van a sok mesebeli szereplő is: úgy mint a Hópelyhek királynője (Hörcher Noémi) az Egérkirály (Szigethy Norbert), a Spanyol babák (Varga Lotti és Gömöri Lara) a Kínai babák (Gömöri Lara és Divinec Márk), a Keleti babák (Hoffmann Luca, Weisz Tícia Szonja, Rozsovits Johanna, Hörcher Noémi, Takács Veronika) és a Trepák babák (Rozsovits Johanna és Szatmári Márk), valamint a katonák, az édességek, a hópelyhek, meg az Egérkirály félelmetes hadserege.
A Diótörő balett kedves, és elismerést érdemlő főszereplői a gyermekszereplők is, akik előadásról előadásra, odaadásukkal fontos résztvevőivé válnak ennek a szép előadásnak: Bakos Benedek, Bartek Lia, Beóka Gréta, Csík Dorka, Csikós Mira, Dobák Gréta, Dobos Zselyke Gabriella, Dora Benedek, Elek Máté, Endre Huba, Goldschmidt Kinga, Goldschmidt Noé, Hajdú Csepke Eszter, Halmos Amanda, Hegedűs Caracas Soares Catxere Csenge, Illés Dorka, Kécskefalvi Zara, Kecskés Laura, Kelő-Gere Jana, Kordik Nita, Kovács Patrik, László Szofi, Liber Leila, Nagy Laura, Nagy Wiktoria, Papp Hanna Lilla, Petrovics Emma, Petrovics Vince, Polyák Lilla, Radics Jázmin, Simon-Nagy Zsófia Epifánia, Szabó Viktória, Szappanos Villő, Szelei Gerda, Tajti Bendegúz, Varga Emma, Varga Rozina.
Barta Dóra rendező-koreográfus, produkciós menedzser színrevitelében a Hírös Agóra közös év végi vállalkozása együttműködésben a tehetséges gyermektáncosokkal nagyon látványos, élményszerű, egyszerre megható és megnevettető, a szó legjobb értelmében vett szórakoztató előadás. Igényes színrevitel, amelynek nem csak az élőképeit, de egy-egy emelését vagy tánckoreográfiai elemét is nyíltszíni tapssal viszonozta a közönség az idei első előadáson. Ez egy olyan darab, mely újra élettel telik meg, mert, ahogy visszaemlékeztem a három évvel ezelőtti első, és önmagában is kiváló sorozatra, egyből feltűnt, hogy Barta Dóra és társulata nem érte be a kész sikerrel, hanem együtt munkálkodva a népes szereplőgárdával és a stábbal, azóta is tovább gazdagította az előadást.
Komlós József
